Üdvözöllek a blogomon!

Szösszenet

Mindig meglepődök, amikor ezt látom. Nagyon boldogságos érzés ez nekem, hogy ennyien olvassák a blogomat, hogy egyáltalán érdekel valakit az, amit itt összehordok, ami velem történik. :)

 

 

 

 

Tegnap például valaki konkrétan végig nézte a teljes blogot. Remélem tetszett neki és máskor is visszatér. :) Egy szó, mint száz üdvözlök Mindenkit, aki erre jár. Legyen csodás napod! :)

A boldog ember nem bánt...

Egy boldog ember nem érez késztetést, hogy bántsa, megalázza, megszégyenítse vagy bírálja a másikat.

Aki nincs kibékülve saját életével, másokéval foglalkozik. Mindig tudja, kinek mi a jó, hogyan kellene cselekednie. Sőt! Meg is sértődik, ha nem eszerint cselekszel. Személyes visszautasításnak veszi, ha nem hallgatsz rá.

Az ember lelkéből feltörnek időnként legmélyebbre elásott félelmei, a múlt fájdalmai, berögződései. Sokan ezt tapasztalatnak nevezik.

 

 

De be kell látnunk, hogy mindenki más megtapasztalásokkal rendelkezik, így nem tudhatja senki, nekünk mit kell felülírni, meggyógyítani, "kijavítani" magunkban. Éppen ezért a lelkünk lehet az egyetlen tanácsadónk.

Mások felébreszthetnek bennünk érzéseket, és segíthetnek döntéseket hozni azzal, hogy megerősítenek, vagy rávilágítanak arra, amit belül érzünk.

Vannak olyan helyzetek, amikor az ember egész egyszerűen késztetést érez arra, hogy olyat tegyen, amit később megbán. Már a döntés pillanatában tudja, hogy nem helyesen cselekszik, mégis megteszi. Ez általában olyankor történik, amikor valaki a múltban (akár elmúlt életeinkben) sérülést okozott nekünk, és tudat alatt igyekszünk "visszaadni" neki. A kiegyenlítődés megtörténhet azáltal is, hogy megbocsátok, felismerem a tanítást, és legközelebb tudatosan figyelek arra, hogy kiállok magamért ezekben a helyzetekben.

Éppen ezért a boldog és tudatos ember nem bírál, nem aláz és nem bánt. Nem fogja a karmára cselekedeteit. Tudja, hogy minden pillanatban ott a lehetőség a döntésre.

Választhatjuk mindkét utat. Nem nekem kell eldönteni, hogy ki mit érdemel cselekedeteiért. Az én feladatom az, hogy boldog legyek a saját világomban.

Az elégedett ember a boldogságnak szenteli a figyelmét, nem pazarol éveket a bosszúra, nem vár éveket senkire, nem a múlton rágódik és a jövőn aggódik. A boldog ember a jelen pillanatnak él, és megtalálja azt, amiben pont most, és pont itt örömét leli.

Hálás az életéért, bármilyen is legyen, hiszen tudja, hogy minden eseményt Ő hívott életre, így lehetősége van bármikor másik jövőt választani. Ugyanakkor nem halogat, hanem cselekszik, amikor sorsa hívja.

A boldog ember hagy másokat élni, elfogadja a szabad akaratot. Nem akar megmenteni senkit Önmagától.

A saját világában él, önfeledten, saját maga hozzájárulásával...

Forrás

Egy boldogságos őszi nap...

Azt mondják, ha Isten bezár egy ajtót, kinyit egy ablakot... és ez tényleg így van. Legalábbis az én életemben mindig. Hol kisebb, hol nagyobb az ablak, de mindig kinyílik.

Még a múlt héten írtam arról, hogy mennyire elszomorodtam, hogy nem tudok menni a Bakonyba. Tényleg nagyon vágytam rá, szükségem lett volna a környezetváltozásra, a levegőjére, a nyugalomra. Szóval elléggé bánatos voltam, de azért kértem az Égieket, hogyha lehet, akkor legalább valamicskét adjanak már helyette...

...és lett. :)

Úgyhogy a mai nap maga volt a boldogság! Minden együtt volt - hacsak egy kis időre is - amire vágytam. Szépséges táj, jó levegő, sok-sok nevetés... ééés LOVAAAK!!! :)

Sajnos lovagolni nem tudtam - remélem egyszer annak is eljön az ideje - de volt lósimogatás, lóölelgetés, lópuszi, lóetetés, lólegeltetés, szóval minden, ami nagyon lóóóó! :)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Valami megindult felfelé... :)

A tegnapi nap csudás volt!

Először is éjszaka hosszú idő után végre jól aludtam. Persze megvan az oka. Tegnapelőtt visszakaptam egy Barátot, aki nagyon hiányzott már jó ideje. Rájöttem, hogy nem vagyok normális, ha a szégyenérzetem vagy a büszkeségem miatt kirekesztem Őt az életemből. Eddig is mindig mellettem volt, ha beteg voltam vagy csak szükségem volt arra, hogy valaki meghallgasson. Ennyire nem lehetek a saját magam ellensége. :(

Hála Égnek azért Neki több esze van, mint nekem és úgy tett, mintha mi sem történt volna, mintha csak elutaztam volna és hosszú idő után újra találkoznánk. Azt hiszem, tényleg itt kezdődik az, hogy valaki mennyit jelent Neked és mennyire számítasz Te a másik életében minden érdek nélkül. :)

Aztán egy másik boldogságos dolog is történt. Kaptam egy hatalmas marhabőrt a nénikétől, akihez takarítani járok. Ő hozott magának egy másikat Ámerikából és a régit (ami amúgy vadiújgyönyörűségesenhatalmas) nekem adta. Ő az, akitől a madárkát is kaptam. :)   Így van egy újabb kabátgombom a Tanyaprojekthez, mert megvan a szőnyegem a házikóba. :)

Aztán edzettem este egy nagyon jót. Pár hete elkezdtem újra odafigyelni magamra. A dologhoz hozzátartozik, hogy még G. csinált rólam néhány fényképet az első íjász edzésemen... hátulról is! Amitől sokkot kaptam. Mert hogy nem igazán vagyok az a fajta NŐ, aki órákat tölt a tükör előtt és nézegeti magát, főleg nem a hátsó fertáját. Szinte mindig rohanok, úgyhogy egy pillantás, aztán huss, már szaladok is a buszhoz. Szóval sokkkkk hatásként ért a felismerés, hogy mekkora a hátsóm, meg úgy egyébként. Ez a mostani mélypont pedig éppen jókor jött ilyen szempontból, mert eldönthettem, hogy vagy a Dunába ugrok vagy levezetem máshogy a feszültséget és újra összeszedem magam. Nos, az utóbbi mellett döntöttem és azóta mindennaposak lettek az edzéseim. Sajnos néhány dolgot nem tudok megvenni, amitől látványosabb és gyorsabb lenne az átalakulásom, úgy mint régen, de a jó munkához idő kell, tartja a mondás, és hát ami most rajtam van, az sem egy hét alatt jött rám. Szóval ebben is meg kell tanulnom a kitartást. Most nagyon elszánt vagyok. Fényképet még nem mutatok a "before"-ról. Majd ha az "after" már vállalható lesz, talán akkor. De egyenlőre nem publikus. :-)

Aztán este a nagyobbik lányom előszülinapi meglepetés bulit csinált a kisebbikemnek. Megtelt a lakás csupa boldog, csacsogó, nevető huszonévessel. Héliumos lufikkal, pezsgőkkel és Donut fánkokkal ( meg tízezer kalóriával), de nagyon hősiesen meg tudtam állni, hogy egy morzsányit sem ettem belőle. Tiszta büszke vagyok magamra! :-)

Azt hiszem valami újra elindult felfelé... kifelé a szakadékból! ... mert kezdek megenyhülni magammal és legalább már nem bűntetem magam tudatosan. :(

Még sokat kell tanulnom, de valami megindult újra... és ez boldogságos! :)

Mai lélekemelő

Tízmilliószoros nap

A tibeti hagyományok szerint a nagy Buddha-napok azért különlegesek, mert ilyenkor teremtő erőnk tízmilliószoros erőval hat. Minden napon teremtünk, hiszen bármi, amit érzünk, mondunk, gondolunk vagy teszünk, az kihat az életünkre.

Négy ilyen nagy Buddha-nap van egy évben. Idén október 22-én, azaz ma van az utolsó. Hogy megtapasztalhasd e nap különleges energiáinak támogató erejét, el kell végezni a következő teremtő gyakorlatokat:

1. Ráhangolódás!

Érdemes egy-két nappal előbb harmónikus feltételeket teremteni az energia munkához! Végy egy tisztító fürdőt és rakj rendet az otthonodban! Hallgass nagyerejű tisztító mantrákat. Ez az egyik legerősebb:

 

 

2. Kezdd pozitívan a napot!

Ezen a napon kelj fel korábban, készülj el nyugodtan, ne kapkodj! Légy hálás életedért és szeresd magad. Összpontosíts az életedben meglévő jó dolgokra. Bánj ezen a napon tisztelettel és szeretettel a környezetedben élőkkel. Mindenkihez legyen egy-két kedves szavad és mosolyogj sokat!

3. Teremts!

Légy tudatában annak, hogy mi az pontosan, amire vágysz. Hova szeretnél eljutni? Milyen kapcsolatokat, társat, állást, anyagi bőséget szeretnél? Céljaidat egyszerűen és világosan határozd meg. Kéréseid mindig legyenek egyértelműek.

4. Add át az Univerzumnak és engedd el!

Érezd magad úgy, mintha céljaid, álmaid máris megvalósultak volna. Engedd el a visszahúzó érzelmeket ( félelem, harag, düh), a lehúzó kapcsolatokat, a hátráltató, egészségtelen szokásokat.

Kérhetsz segítséget az Angyaloktól és a Felemelkedett Mesterektől is, hogy a mai napod (is) pozitívan alakuljon:

A teremtésben Ariel Arkangyal, az elengedésben Mihály Arkangyal, a bőség áramoltatásában Lakshmi segít. Hívd őket, hogy legyenek melletted ezen a napon és segítsenek Téged támogató szeretetükkel. Legyél ma a legboldogabb Ember a világon! :)

Mai lélekemelő

Imádom a telet, a havat, a kandallót, a finom teákat és a forró csokit. Ezen a képen minden együtt van, ami kell a boldogsághoz. :)

 

 

A háttérben valami kellemes zenével... mondjuk ezzel:

2. Lehet, hogy ez másnak nem hír, de...

... 3 hónap múlva Karácsony!!! :-D

Tudom, nem vagyunk teljesen normális család :), de mi már szeptember elején elkezdünk készülni a karácsonyra. Elsején meghallgatjuk a kedvenc CD-nket és onnantól beindul az őrület. Onnantól minden erről szól. Készülődünk... érdeklődünk... dugdossuk az ajándékokat. Volt már, hogy úgy elraktam egy ajit, hogy csak 2 év múlva került elő. :)

 

Ezt a CD-t 22 éve vettem egy R betűs drogéria üzletben. Azóta nem találtam ennél jobban összeszedett karácsonyi számokat. Számunkra megúnhatatlan. :)

 

A lányok ajándéklistát készítenek a hűtő ajtajára, amire mindenki felírja a kívánságait. Így sokkal könnyebb csemegézni az ötletekből. Ráadásul nem fenyeget az a veszély, hogy nagyon melléfognánk egy-egy ajándékkal.

Ez a tavalyi lista. Mindig olyan színű, amilyen a karácsonyfánk is lesz.

 

Idén kék-fehér lesz a fa :)

 

Igazából nem is maga a karácsony, nem az ajándékozás, amit szeretek, hanem éppen ez a várakozás, a tervezés, a készülődés. Az izgalom, hogy fog örülni a másik... az örömszerzés.

Az olyan boldogságos dolog! :)

Napi boldogság

A mai nap egy csodás nap volt. Hála és köszönet érte.

Egy csodás hétvége :)

Ezen a hétvégén megint "otthon" voltam. Nagyon sok boldogságos dolog történt.

Első nap megérkezésünk után rögtön kecske-vadászatra indultunk. G., M. és R. gyalog. Nekem királylány dolgom volt, mivel fájt a derekam, én vittem az autót.

Szegény kecske, mire megfogtuk már nagyon elfáradt a 30 hektáron való  rohangálásban és még haza is kellett gyalogolnia.

Utána jól megfejtük, mert tele volt a Drága tejjel. Elég veszélyes foglalkozás ez a kecskefejés, főleg egy férfiembernek. :)

 

Délután G. fát vágott, hogy legyen télire, én meg azt csináltam végre, amit a legjobban szeretek... énekeltünk és furulyát tanítottam R.-nek. Istenem, hogy élvezte! :) Nagyon ügyes kicsilány, egy igazi kincs. Róla írok majd egy külön bejegyzésben. A vadon lánya....

Szóval zenéltünk, aztán G. elment lovazni M.-mel, mi meg fekete szeder szüretre indultunk, este pedig felültünk a szalmabálák tetejére és néztük a csilllagokat.

Azért szeretek "haza"járni, mert ott megszűnik az idő. Ott nincs más, csak a MOST. Annyi szép impulzus ér egy-egy ilyen úton, hogy szinte el sem tudom raktározni. Ezért is jó, hogy leírhatom ezeket a dolgokat. Ilyenkor mindig újraélem őket. :)

 

Másnap reggel sétáltam egy nagyot mezítláb a harmatos fűben Isten kertjében.

 

Aztán ebéd készítés után egy csodás helyre jutottam el M.-mel. Átmentünk Szentgálra fafaragó szakkörre. Istenem, szerelem volt első faragásra! :)

Azóta sem tudom megunni. Mindennap gyakorlom és tökéletesítem. Mindig tervezek valamit. G.-nél már az összes fakanalat megfaragtam. :)

Ezek az első munkáim. :)

Napi boldogság

Nekem ilyen a szerelem első látásra. :)

Ez meg másodikra :)

Egy boldogságos nyári nap

A nyáron egyik nap G.-vel és L.-lel kirándultunk és Sárkányt eregettünk.

Érdekes játék ez, főleg, ha felnőtt az ember. Egy kívülálló számára talán unalmasnak tűnhet, de amikor elkezded, megszűnik az IDŐ létezni.

Csak én vagyok és a Sárkány.

Nincs semmi más körülöttem. Nincsenek frusztráló gondolatok, befizetetlen csekkek, el nem intézett feladatok..... csak a szél, a napsütés, a felhők és a jó levegő.... és ilyenkor az ember egy másik dimenzióba kerül.

Arra a néhány órára felülemelkedik minden nehézségen és BOLDOGSÁG van.

Csak ÉN vagyok és a Sárkány! Csak TE és a Sárkány!

Próbáljátok ki! Megéri. :)

Csak én és a Sárkány.

 

Szerintem G. is hasonló hangulatban egy békapillangóval. :)

 

"Apa segííííts!":)

 

A nap befejező "fénypontja"az Emu farm. Róluk majd később.

Lehet, hogy ez másnak nem hír, de...

....elkezdtem gyűjteni a tejfölös poharakat.

Minden alkalommal, amikor kifogy egy tejföl, miközben a pohárkáját elmosom, elképzelem, ahogy megtöltöm földdel... beleszórom a magokat... betakarom őket kicsi földsátorral... és alig várom, hogy kibújjanak az első levélkék... aztán elültetem őket a kiskertemben.

Látom magam előtt, ahogy nőnek a növénykéim, a szépséges virágaim, mindenhonnan valami friss zöldség, gyümölcs mosolyog rám vissza, ahogy a reggeli bakonyi nap sugara megcsillan az arcukon.

Az elégedettség és boldogság érzése önti el a lelkem minden egyes pohár elmosásakor.

Már négy darab van! :-)

MariArt

Marcsi barátnőm gyönyörű képeit ITT csodálhatjátok és vásárolhatjátok meg.

Szívemből ajánlom Őt mindenkinek! :-)

 

További képeket még ITT is láthatsz.

BEMUTATKOZÁS

Üdvözöllek, Csillag vagyok.
Két gyermek felnevelése után úgy döntöttem, hogy még 50 éves korom előtt megtalálom a saját boldogságomat, amiért én harcolok meg, én küzdök meg.
Nem várom el senkitől a segítséget, de minden segítséget örömmel fogadok, legyen az Égi vagy földi.(Bár ezt még nagyon kell tanulnom:)
A CÉLOM egy kert, egy nádtetős kis házzal, önellátó gazdasággal a Bakonyban.
Nem hiszek a véletlenekben. Hiszem, hogy mindennek megvan a maga ideje.
Az ÉN időm most jött el!
Gyere tarts velem, ha motivációra, őszinteségre és tiszta érzésekre vágysz.
Legyen szépséges a napod!
(Bejegyzéseimben bármilyen hasonlóság élő személyekhez vagy valós helyzetekhez, csak a személyeket, a helyzeteket, és ezt a világot minősíti. Ezért felelősséget nem vállalok érte :)"

Címkefelhő
Feedek
Megosztás