Üdvözöllek a blogomon!

Szösszenet

"Amikor egy íjász nem a trófeákért lő, akkor teljes birtokában van a képességeinek. Ha egy bronzcsatáért lő, akkor már rögtön ideges lesz... A díj miatt vívódik. Már számít neki. Többet gondol a nyerésre, mint a lövésre, és a győzelem akarása megfosztja erejétől."

/Csuang Csou - ókori kínai költő, a taoizmus egyik szent könyve, a Csuang-ce szerzője/

Ha az Ember figyel a jelekre...

Van egy nénike, akihez takarítani járok az egyik másodállásomban. Amerikai magyar, 40 évig kint élt, aztán néhány éve hazajött nyugdíjaskodni, de minden évben, nyáron visszamegy 3 hónapra.

A napokban jött haza, ezért tegnap voltam nála újra... és ezt hozta nekem.:)

 

Az "Éhezők viadala" című film fecsegőposzátája

 

Nekem jelzés értékű a dolog és eléggé összetett.

Először is a film címe: Az Éhezők viadala. Mint tudjuk, most igencsak a közelében járok. Amúgy régóta kedvenc filmem. No, nem az éhezés miatt.:)

Másodszor a filmben szereplő lány íjász és én mostanában kezdtem el újra íjászkodni, tehát ez is stimmel. A fecsegőposzáta kicsit én vagyok. Túl sokat beszélek mostanában... sokszor meggondolatlanul. :(   Ezen még dolgoznom kell.

De a legfontosabb üzenet nekem a madár... az erdő és ezáltal a Bakony... és a küzdelem... A napokban mondta egy barátom, hogy Ő engem, mindig egy erős anyatigrisnek gondolt, aki sosem adja fel... és ez nagyon jól esett és erőt adott. Érdekes, hogy sokszor a legváratlanabb helyekről kap az Ember olyan megerősítéseket, amik tovább viszik aznap... aztán mindig egy picit tovább. Sokszor elég egy jókor kimondott szó, egy baráti ölelés, hogy az Ember felszívja magát és tovább menjen... és ezek miatt az apró dolgok miatt érdemes élni.

Ezért jelzésértékű nekem ez a madár...  mert tudom, hogy megcsinálom a Tanyaprojektet. Hogy hogyan azt még nem tudom, de ki fogom találni!

Azt még fontos elmondanom, hogy a nénikének fogalma sem volt arról, hogy mi ez. Állítólag meglátta és én jutottam róla eszébe, ezért hozta nekem.:)

Na, ezek után mondja valaki azt, hogy véletlen! :)

Új szerelem az életemben... az íjászat!

Ma volt életem első íjász edzése!!! Juhúúú!!! Hát mit mondjak... szerelem volt első lövésre... mint a fafaragás, vagy a sárkányeregetés, vagy a Bakony.

Hálás vagyok az Égieknek, hogy ezek mind megadattak nekem és hálás vagyok G.-nek, hogy  elérhetővé tette őket a számomra.

Szóval a mai nap ismét egy csudás nap volt.

Olyan felemelő, sőt misztikus érzés egy íjat kézbe venni. Egy fegyvert, ami csak arra vár, hogy felajzzák és használják... Volt már íj a kezemben, sőt lőttem is már régebben, de ez most valahogy más volt. Már amikor bementünk a terembe, már akkor tudtam, hogy melyik lesz az enyém. Ott mosolygott rám az állványról. Mintha rám várt volna. Én voltam az utolsó a választásban és az összes íjat leszedték mellőle. Ő meg csak mosolygott és alig várta, hogy kézbe vegyem, ahogy én is. Borzongató érzés volt és egyben nagyon boldogságos.

Aztán eltelt újabb két óra az életemből, amikor megszűnt az idő...

Nem számított más, csak a pillanat. A MOST.

Lövés közben csak az számít, hogy abban a pillanatban, amikor kiengeded a nyílvesszőt, akkor éppen hogy állsz, hogy lélegzel, hogy mozdulsz, hogy nézel, hova célzol. Minden a pillanat tört része alatt történik, ha ellőtted, már nem lehet visszacsinálni. Mint a színházban... ott is ilyen... ha egy mondat elhangzott, már nem lehet visszaszívni, nem lehet másképp eljátszani egy jelenetet. Talán éppen ezért szerettem bele ebbe is...mert "Színház az egész világ...és színész benne minden férfi és nő: fellép s lelép: s mindenkit sok szerep vár életében."(Shakespeare)

Hát igen, ma estére megint egy kicsit átalakulhattam, megszünhettem létezni és azokban a pillanatokban, amikor lőttem minden más is megszűnt körülöttem. Nem volt semmi más... csak én és az íjam! :)

BEMUTATKOZÁS

Üdvözöllek, Csillag vagyok.
Két gyermek felnevelése után úgy döntöttem, hogy még 50 éves korom előtt megtalálom a saját boldogságomat, amiért én harcolok meg, én küzdök meg.
Nem várom el senkitől a segítséget, de minden segítséget örömmel fogadok, legyen az Égi vagy földi.(Bár ezt még nagyon kell tanulnom:)
A CÉLOM egy kert, egy nádtetős kis házzal, önellátó gazdasággal a Bakonyban.
Nem hiszek a véletlenekben. Hiszem, hogy mindennek megvan a maga ideje.
Az ÉN időm most jött el!
Gyere tarts velem, ha motivációra, őszinteségre és tiszta érzésekre vágysz.
Legyen szépséges a napod!
(Bejegyzéseimben bármilyen hasonlóság élő személyekhez vagy valós helyzetekhez, csak a személyeket, a helyzeteket, és ezt a világot minősíti. Ezért felelősséget nem vállalok érte :)"

Címkefelhő
Feedek
Megosztás