Már több, mint egy hónapja, hogy Hugh letelepedett River Cottage-ban.

Régebben nagyon nehezére esett reggelente kikelni az ágyból, de ez mára megváltozott. Nagy lelkesedéssel vág neki minden egyes új napnak.

(A Bakonyban én is ugyanígy működöm! Itthon csak egy hekto kávéval indulok be. Ott meg kipattanok az ágyból és megyek a harmatos fűbe sétálni. :)

Naponta kétszer-háromszor is kimegy a kertjébe, hogy megnézze a növényeit, hogy mennyit nőttek, vagy hogy valami bestia nem rágott-e bele a levelükbe. Napról-napra azt látja, hogy a növényei egy kicsit nagyobbak, a malackái egy kicsit kövérebbek lettek és várja egy új nap, amit szinte teljes egészében a hasának szentelhet. :)

Találkozik John-nal, a halőrrel, akinek a feladata a csuka populáció fékentartása a pisztrángokkal szemben. Ez a tevékenysége ingyenes halvacsorát hoz a konyhára. :)

Akadnak olyan csukareceptek, amelyekben mintha el akarnák titkolni, hogy az ember csukát eszik. Hugh célja ennek éppen az ellenkezője, ő meg akarja ünnepelni ezt a halat, hogy meggyőzze Johnt - akinek az a véleménye, hogy a csuka iszapos, csontos és nem éri meg a fáradtságot - hogy ez a hal mennyire alkalmas a fogyasztásra. Úgyhogy nem használ erős ízesítőket, csak néhány növényt a kertből, babérlevelet, hagyma szeletet és egy kis citromhéjat. Ezek a jó kis ízesítőanyagok nem nyomják el, csak kiegészítik a hal ízét. Az étel pedig, amit készít: Hideg csuka aszpikban.

A csukát beletesszük egy forraló edénybe egészben, hasában a fent említett fűszerekkel. A tetején néhány szelet hagymával,ánizskaporral (édeskömény), petrezselyemmel, citromhéjjal és babérlevéllel. Teszünk bele vizet és egy egész üveg bort, majd az egészet felforraljuk és 10 percig lassú tűzön forrni hagyjuk. Akkor vesszük ki a halat, amikor teljesen kihűlt a főzőlevében. A nagy feje és a vastag bőre kitűnő természetes zselatin forrás. A halat kifilézzük, vigyázva, hogy jól kiszálkázzuk az izom mentén. A tiszta halhúst felaprózzuk és megszórjuk finomra vágott petrezselyemmel. A csuka főzőlevét átszűrjük egy finom szövésű anyagon és az eredeti mennyiség körülbelül egytizedére sürítjük be. Aztán összeállítjuk: minden forma aljára jön egy kis ánizskapor és néhány szelet kicsontozott csuka. Aztán csak rá kell merni a levét.

 

Néhány órára hűtőbe tesszük, hogy megdermedjen, majd salátalevélen tálaljuk.

 

Az étel olyan jól sikerül, hogy John szívesen hívna rá vacsoravendégeket is. :)

 

Az előzményekről itt olvashatsz. :)

Az előző részek:

1/1. részt itt találod,

1/2. részt itt találod.